.png)
Az alábbiakban egy olyan ambíciózus érett hölgy gondolatait olvashatjátok, aki hősiesen végigcsinált nálam egy kezdő programot. Az ő visszajelzése írott szöveg formájú, így ebben az esetben részletes kérdésekkel segítettem a mély érzelmei, gondolatai kibontakoztatásában. Olvassátok élvezettel, lelkesedéssel. Aki pedig éppen nyakig benne vannak nálam a "munkatáborban", ők bátran merítsenek erőt Gyöngyi írásából. /A későbbi ráépülő haladó programban a vezetői kompetenciáinak bővítése, erősítése lesz célozva privát megközelítésből, elsősorban belső akadályok elhárításával./
1. Kérlek nevezd meg/jelöld a szintet, milyen programban, mikortól és meddig vettél részt nálam?
kezdő (=mínuszból a nulláig)
stabilizáló/középhaladó (=nullától felfelé)
haladó/fejlesztő (=visszaesés nélkül a pozitív tartományban)
2021.végétől előkészítő folyamat kezdődött a bekerüléshez szükséges várakozási időben, majd 2022. februártól közel az év végéig a Mindset Tréning & Terápia egyéni, kezdő szintű program zajlott.
2. Hogyan érkeztél hozzám?
„A” verzió: ha erről nem szívesen beszélsz, akkor a diszkréció érdekében beszéljünk metaforákban. Ha egy egyszemélyes színpadon állnál, bármilyen díszletet, kiegészítőt használhatnál, hogyan jelenítenéd meg magad ott, hogyan néztél ki akkor kívülről? Mit fejezett ki a tartása, mérete, testbeszéde, arca, mozgása/mozdulatlansága annak az embernek?
Ha azt az embert nézném a színpadon aki akkor voltam, valójában egy megfásult, megöregedett és fizikailag meghajlott hátú, beteg ember voltam, aki erősnek mutatja magát, belül pedig elveszett és gyenge.
Akkor kívülről igyekeztem tartani magamat és Látszólag erősnek tűntem, minden feladatot, minden munkát elvégeztem, mindent megtettem ami éppen szükséges volt, de olyan voltam mint egy robot. Ha megkérdezték hogy vagyok és mi van velem, akkor hamar lezártam és elkezdtem én kérdezni, hogy ezzel eltereljem a figyelmet magamról. Ezzel védekeztem, hogy ne legyenek érzéseim, mert amint valaki őszintén megkérdezte hogy hogy vagyok és figyelt is rám, abba a pillanatban összeomlottam és csak sírtam és nem tudtam elmondani hogy mi történik. Valójában nagyon komoly depressziós állapotban voltam, amit jól be is fagyasztottam, hogy ne kapjon létjogosultságot.
Amikor kiderült, hogy a jobb szememen szürke hályog van, akkor komolyan elkezdtem foglalkozni magammal. Egész életem arról szólt, hogy megértsem magamat, az embereket, a különböző helyzeteket milyen gondolati minták váltják ki és az emberi játszmákat figyeltem, hogyan jönnek létre és hogyan veszik át a valódi élettől a teret. Sokat tanultam magamtól is könyvekből és olyan emberektől is akik ezekben a témákban jártasok voltak. Tudtam azt is hogy a kialakult szürke hályog azt jelenti nem látom a jövőmet és valami eltakarja előlem. Ami nehéz volt, hogy az eddigi módszereim és segítőim, most nem voltak jó megoldások. Egyre lejjebb csúsztam fizikailag és lelkileg. Mindig úgy gondoltam, hogy mindenkinek meg van a megfelelő időben a megfelelő segítője ha szükség van rá, csak nyitottnak kell lenni rá.
Ekkor már a lányom és a férje 1,5 éve dolgoztak veled és láttam a folyamatot, ahogyan tisztultak fel és egyre erősebben és egyre felszabadultabban tudták Önmagukat felvállalni.
Valójában az Ő segítségükkel és közvetítésükkel jutottam el hozzád.
„B” verzió: ha szívesen osztasz meg bátran és szabadon vállalható főbb témakört/óvatos részleteket, akkor az sokat adhat mások számára, akik hasonlóval küzdenek. Hajrá! (Lényeg, hogy TE jó szájízzel tedd mindezt.)
Amikor először felkerestelek akkor nagyon rossz fizikai állapotban voltam. Szó szerint beteg volt a testem. Előtte már bemértük, hogy teljesen le van gyengülve, le van mérgezve az egész testem. A hormonrendszerem szó szerint leállt mellékvese alul működés, pajzsmirigy alul működés, nőgyógyászati ciszták és alhasi fájdalmak voltak, a végtagjaim fájtak, ízületi gyulladás volt. Az idegrendszerem teljesen kiégve, emlékezet problémák és alvászavarok. Szürkehályog a jobb szememen, amitől már nehezek voltak a mindennapok és gyorsan terjedt. Tehát minden a szervezetemben felborult.
Lelkileg nagyon mély depressziós állapotban voltam kilátástalannak láttam az életem minden területét. Önértékelési problémával küzdöttem.
Hiába vett körül szerető két gyerekem és az ő családjuk ezzel nem tudtam egyszerűen meg támogatni magamat.
Nem tudtam őket sem szeretni és ez még bűntudatot is okozott. Csak fizikailag voltam jelen nekik.
A párkapcsolatom romokban hevert és nem tudtam a páromtól segítséget kérni, nem figyelt rám.
A munkámban teljesen Kiégtem, csináltam a rutinfeladatokat, de semmiféle kreativitás és öröm nem volt benne.
Csak túlhajszoltam és túlhajtottam magamat, amivel még nagyobb feszültséget és idegrendszeri problémát okoztam.
Valójában egy vegetáló túlélő üzemmódban voltam minden szinten.
Barátaim nem voltak, mindenkit eltávolítottam a közelemből.
Megkeményedve, betegen, nem tudtam miért érdemes élni. Elveszítettem azt az Önmagamat aki voltam, de újat nem voltam képes meglátni.
Az volt a kérdésem amivel hozzád fordultam : Ki vagyok én valójában és minek vagyok itt?
Már annyiszor felálltam az életemben nehéz helyzetekből egyedül, most miért nem vagyok képes erre?
3. Most hogyan nézel ki, ha hasonló körülmények között jelenítenéd meg magad a színpadon? (Használd minden érzékszervedet: látás-hallás-ízérzékelés-tapintás-szaglás; fesd le a jelenetet minél színesebben kérlek.)
Jelenleg egy olyan nő vagyok, aki már egyenes gerinccel áll ki az „élet színpadára” (mint kiderült a tréningeken, ez egy alap feladata lett volna a jelen életemnek, de én a gyerekkori traumáim miatt nem voltam rá teljességgel képes) és ezt büszkén vállalja is.
Fizikailag a testem egyre egészségesebb, a szürkehályog meg lett műtve és ettől egyre tisztábban látok minden szinten. Ha belenézek a tükörbe egy csillogó szemű egyre stabilabb és lelkes nőt látok.
Magabiztosabb és Önmagamat bátrabban felvállaló lettem.
Újra meg tudok nyílni új embereknek, meg tudok nyílni a különböző élethelyzeteknek. Nagyon sok olyan örömteli és sikeres lépést tettem nem csak önmagam, hanem mások felé is, amivel egy lelkesebb és sokkal-sokkal szabadabb emberként élem most a mindennapjaimat.
Új barátságok indultak el az életemben, a meglévő kapcsolataim még minőségibbek lettek.
Már gyorsabban felismerem, ha ismétlődik egy minta és ez rosszul érint, akkor mit kell tennem, hogy más történjen velem.
Az eddigi munkám mellett, a segítségeddel elkezdtem kiépíteni azokat a tevékenységeket, amire útközben rájöttünk. Régebben már elindultam ezeken az utakon csak az élethelyzetek nem engedték meg hogy folytassam, most érett meg az idő és a helyzet arra hogy újra feltárjam ezeket a képességeket és ebből egy szélesebb körű jövedelemforrást és egyben egy új irányt vegyen az életem.
Ahogyan mondtad is, az elmúlt 60 évem főbb vonulatait letisztítottuk, át transzformáltuk és az általam traumáknak megélt helyzeteket és élményeket, erőként használom már.
Jelenleg nyitott vagyok az életem következő fejezetére, amit Örömökkel lelkesedéssel és sikerekkel szándékozom eltölteni.
4. Nézzük holisztikusan az eredményeidet. Mely szinteken látsz értékes fejlődést, jelöld kérlek:
- testi/fizikai
Mindig is szerettem mozogni és kirándulni, biciklizni, de most a napi rutinomba már bele iktattam, reggel a tibeti gyakorlatokkal kezdem, ami a gerincemnek nagyon jót tesz és az egészségemet helyrehozza. Naponta legalább egy két órát kerékpározok vagy gyalogolok, bármilyen idő is van.
Viszonylag egészségesen étkezem és ebbe az étkezésbe a különböző finomságok is beleférnek, a kis kényeztetések, amik nekem nagyon fontosak.
Azok a fizikai betegségek és tünetek amikkel indultam a tréningek előtt, ezek nagyon hamar megszűntek folyamatosan ahogy a problémákat tártuk fel. Ahogy a gócokat tártuk fel úgy szűntek meg a különböző gyomor, bélrendszeri problémáim és a hormonrendszeri problémáim.
Hálás vagyok azokért az általad adott kapcsolatokért, akik még ehhez a folyamathoz segítséget nyújtottak fizikailag.
Az elmúlt fél évben több olyan fizikai helyzetbe és új élménybe mentem bele, amit el sem tudtam volna képzelni magamról. Az előtte levő 5 évben nem történt ennyi fizikai új élmény velem, mint ebben a félévben. Ez a nyitottság a részemről akkora változás, amekkorát a régi személyiségem nem tudott volna megengedni nekem.
- mentális/szellemi
Mindig is fontos volt számomra, hogy tisztán gondolkodjak és a gondolataimat rendbe rakjam. Letisztítsam akkor, amikor azok nem megfelelő élethelyzetet teremtenek a számomra.
Amikor jelentkeztem hozzád, ebben is kértem a segítségedet, hiszen elakadtam.
Ma már teljesen új gondolati módszereket használok, sokat tanultam tőled és azokból a könyvekből, azoktól az emberektől, akiket ajánlottál nekem.
A régi személyiségem azt hitte jó vagyok ezen a területen, de te kinyitottál olyan széles kapukat a gondolkodásomban, amiket még most kezdek csak megismerni. Egy új utat mutattál nekem. Ez nagy örömmel tölt el, mert tudom, hogy van mire támaszkodnom.
Feltártuk a régi Önszabotáló gondolataimnak egy részét, és átfordítottuk ezeket új eszközökké.
Ennek mintájára már magamon is tudok tovább dolgozni és egyre sikeresebb vagyok benne.
Eddig is tudtam, hogy a teremtő gondolat hozza létre az élethelyzeteinket. Mivel a feltáratlan beégett régi minták működtettek ezért teremtettem előtte tanító és egyben fájdalmas élményeket. Most, hogy már az örömöket, az új csodálatos élethelyzeteket hozom létre ez nagy erőt ad.
Amit kigondolok az szinte azonnal ott is van és ez olyan élmény, mint ahogyan mondtad is, egy varázspálcát kaptam általad a kezembe, amihez most tanulom és írom a varázsigéket.
- érzelmi
Az érzelmeimmel kapcsolatban a legfontosabb az, hogy a segítségeddel felolvasztottuk azt a jégkirálynő szerepet, amely lefagyasztotta az érzéseimet. Óriási eredmény nálam, mert az életem eddigi része arról szólt, minden helyzetet úgy oldottam meg, hogy azonnal lefagyasztottam az érzéseket és mentem tovább. Azok belülről dolgoztak és hatottak rám, anélkül hogy szembesültem volna velük. Ez gyerekként a túlélésre jó volt, de felnőttként ellenem dolgoztak.
Bár nagyon nehéz és furcsa volt, hogy eleinte folyton sírtam mindenen. Ma már tudom, csak ez az út vezethetett el oda, hogy most már az érzelmek nagyon széles skáláját élem és megengedem magamnak, bármilyen is legyen az.
Ezzel tudtam Önmagamhoz is közelebb kerülni és elkezdtem szeretni magamat, a bennem élő gyerektől kezdve az összes szerepszemélyiségemig.
Megtanítottál játszani ezekkel a szerepekkel és megélni milyen érzéssel járnak.
Ettől lettem egy jóval gazdagabb személyiség, amit már másoknak is meg tudok mutatni.
Büszke vagyok magamra azért, hogy a segítségeddel eljutottam odáig, meg mertem és meg tudtam tenni, hogy egy bántalmazó kapcsolatból ki tudtam szállni. Bár még a gyászfolyamat tart ennyi idő után is, de megtettem önmagamért azt, amit egyedül nem tudtam volna megtenni.
Sikerült megnyitni magamat az érzéseimnek és mások érzéseinek, ezzel végre a gyerekeim és a családom fele is nyitottabban élem meg a szeretetemet.
Egyre több ember nyílik meg felém is és keresik a társaságomat emiatt a nyitott szívűség miatt.
5. Mennyire volt eleinte bonyolult megérteni az alapvető működéseidet érzelmileg, mentálisan?
Számomra nem volt bonyolult eleinte megérteni ezeket a folyamatokat: Ami nagyon nehéz volt benne hogy tudtam az eszemmel, hogy hogyan kell kimenni belőle és hogyan kell megtenni mert értettem az egész folyamatot, viszont fizikailag nem voltam rá képes hogy ezt alkalmazzam.
Az első tréningek számomra azért voltak meglepetések, mert olyan házi feladatokat adtál nekem, ami mások számára könnyűnek tűnhet, de nekem valódi feladat volt.
Az, hogy egy Csingiling mesén keresztül értettem meg, hogy a Jégkirálynő hogyan olvassza fel és fagyassza le a világot.
Az, hogy az egész lelki és érzelmi folyamatot ami bennem működik egy számomra kedvelt mesén keresztül értetted meg, ez meglepett és imádtam.
Egyszerűen és azóta is számomra alkalmazhatóan fogtam fel, hogy hogyan tudja a kis tündér a jég birodalmában élő ikertestvérével összeegyeztetni és elérni a találkozást anélkül, hogy elpusztítanák egymást. Egy mesén keresztül kellett a saját belső lényemet és az érzelemvilágomat feltárni és rájönni azokra a módszerekre, amiket a mai napig is használok.
Annyira jó képi és egyéb módszereket alkalmaztál, hogy ezek az élmények, érzelmek és gondolatok beégtek a lényembe és amiket bármikor elő tudok venni eszköznek ha szükségem van rájuk.
6. Oké, nézzük részletesebben az értékelésedet; a két állapot közti különbséget figyelembe véve, mit adott neked ez a program, amelyben részt vettél?
Hogyan tudnád felsorolni, rendszerezni, pl. mely életterületeiden érzed a hétköznapjaidban, hogy igenis történt változás. Nézzük a:
szóhasználatodat. Mennyire ügyelsz a kimondott szóra, a mögötte megbújó érzések őszinte kifejezésére? Mennyire mered és tudod kimondani azt, amit érzel ott, ahol ezt praktikus kimondanod?
A gondolkodásomban és a beszédemben egyre koncentráltabban odafigyelek arra hogy csak olyat gondoljak és mondjak ki, amit meg is akarok valósítani az életemben. Azokat a gondolati mintákat amelyek élettelenek a számomra, azokat elhagyjam.
Az érzéseimet egyre színesebben élem meg és ezt el is tudom mondani annak akire tartozik.
Megtanítottál arra technikára, mielőtt bármit is kimondanék már érzem belülről mi az ami arra az emberre tartozik és mit kell vele megosztanom és mit nem.
viselkedésedet a szeretteiddel, az idegenekkel, az üzleti-,/ munkatársaiddal kapcsolatban?
Megtanultam jobban elfogadni és szeretni a családomat. Igeneknek már nem csak szóban és nyílok meg, hanem bátran bele megyek olyan új helyzetekbe, amit eddig nem mertem megtenni.
A munkatársakkal kapcsolatban a nagy változás nálam, hogy már nem anyáskodom senki felett, hanem elfogadom a távolság tartást.
Az új munkámban amit én hozok létre itt viszont az én értékrendem szerint építem már ki a kapcsolódásokat, ha kell közel engedem magunkat, ha kell, akkor meg tudom tartani a távolságot. Ez nagy erősségem lett és magabiztosabb és stabilabb lettem a munkámban.
önmagaddal kapcsolatban mennyivel tudsz őszintébb lenni, mint korábban?
Önmagammal szemben egyre őszintébb és szintén egyre bátrabb vagyok.
Nagyon érdekes feladat magamat új helyzetekben megismerni és meglátni, hogy ez is ÉN vagyok.
saját magadat, az érdekeidet mennyivel sorolod előrébb, mint korábban?
Önmagamat már az első helyre tettem minden esetben. Még akkor is, ha más érdekét nézem, mérlegelem, hogy ez milyen mértékig fér bele az én életemben és időben mennyit szánok rá az életemből ami még jól esik.
javult-e a kapcsolatod olyan emberrel, akivel korábban nem volt magas minőségű?
Pl. ha rossz volt, de most már nem érint meg mélyen, semlegesebb lettél és kevésbé sérülsz?
Volt ilyen kapcsolatom, aminél fizikailag is meg kellett szüntetnem a kapcsolódás, hogy meg tudjam védeni magamat. Nehéz volt, de ma már nem érint annyira fájdalmasan. Még tart a gyász bennem, de egyre kevésbé érint meg a hatása.
Pl. ha kellemetlen volt, de most sokkal jobban kijössz vele és előre tudtatok lépni, van-e ilyen tapasztalatod?
Ma is dolgozom több kapcsolatomon, ahol folyton megbántottuk egymást és ebben tehetetlen voltam. Mivel fontosak számomra ezek az emberek ezért csodálatos, hogy bátran belemegyünk a helyzetekbe és addig beszélünk róla, amíg megtaláljuk a jó megoldásokat a további szeretettel teli együttműködésünkre. Nagyszerű élmény, hogy egyre kevesebb helyzet és idő kell már hozzá.
Mennyivel vigyázol jobban a fizikai testedre?
A testemre és az egészségemre ma már maximálisan odafigyelek és vigyázok.
Még az apró étkezési eltérülések is egyre jobban felszámolódnak.
Mennyivel látsz tisztábban a korábban vegyes/kusza/fura érzelmeidet illetően? Magyarul: jobban érted-e magadat, mint korábban?
Mivel a tisztánlátás, a szemem (szürkehályog) meggyógyítása és az ezzel járó értelmi, érzelmi és fizikai tisztánlátás is fő feladatom volt ebben az időszakban, nyugodtan mondhatom, ezen a területen 100% -os javulás történt az életemben.
7. Milyen állomásokra bontanád a programban megélt érzéseidet? pl. Hány állomása volt, és milyen volt ezeket megélni? Csak bátran és őszintén! Gondold át. ;-)
Amikor elkezdtük a munkát egy lefagyott érzelmi állapottal védekeztem.
Ezt fel kellett olvasztani és ennek az lett a következménye, hogy folyton sírtam mindenen, mindenhol.
A következő lépés volt, az érzelmek skálájának feltárása, mi is volt elfojtva eddig.
Kiderült, hogy az életem során már több depressziós állapotot éltem meg, csak elzártam és emiatt belülről az egészségemet támadta meg minden alkalommal.
Felszínre jöttek a gyerekkori elfojtásaim, félelmeim - erőszaktól, megöléstől, elhagyástól stb. való félelmek.
Rájöttünk azokra a játszmáimra, amiket kialakítottam a túlélésem érdekében és akkor helyénvalók voltak, de később felnőttként már ellenem dolgoznak.
A következő lépés az volt, az új érzelmi mintákat beépítsük új megnyilvánulásokba az életemben.
Ezeken még dolgozom, de egyre tisztábban ismerem fel éppen mit érzek és mit kezdjek vele.
Meg kell-e osztanom, vagy csak magamban éljem át ami történik.
Még mindig nagyon jó módszernek tartom - amit adtál a maszk gyakorlatot - a negatív élmények feldolgozására. Ha meglepetés ér és nem tudok mit kezdeni vele, akkor alkalmazom és már a helyére is kerülnek a dolgok.
Sok olyan érzelem feldolgozó eszközt és kapcsolatot és módszert kaptam, amit használok és használni is fogok a hátralevő életemben.
8. Mi az az eredmény, amire nem számítottál az elején. Nem is kérted tőlem, hogy legyen. De a végére valahogy mégis kirajzolódott, létrejött; ami számomra nem meglepő, de neked lehet, hogy az?
Számomra több ilyen eredmény is volt, amire nem számítottam.
Az első, az volt, hogy le kellett és le is tudtam zárni a 15 éves kapcsolatomat, amiről nem tudtam, hogy nagyon is bántalmazó volt.
A folyamatokban meglepetésként ért, a munkámmal kapcsolatos változások sorozata.
Az eddigi munkámból a stresszes részt átadtam másnak.
Új tevékenységek és munka lehetőségek kezdenek kibontakozni, olyanok, amikre soha nem gondoltam volna a segítséged nélkül. Az egyikhez már egy képzést is elvégeztem, ami által hivatalosan felvállalva tudok dolgozni benne.
9. Mennyire tudsz örülni ennek? Mennyiben járul hozzá ez a „nem várt bónusz” az életminőséged folyamatos fejlesztésének lehetőségéhez?
Maximálisan örülök ezeknek a következményeknek. Olyan új oldalamat ismerem meg általa, amit még nem tapasztaltam meg és örömmel tölt el a stabilitása, a sikere és az a lelkesítő élmény, amivel jár.
10. Mennyire kellett beletenned magad a folyamatba ahhoz, hogy közösen, fej-fej mellett haladva olyan eredményt generáljunk, amiért jöttél hozzám?
Én azért is kértem a segítségedet, mert eleve maximalista vagyok és ezen is kellett változtatnom, hogy ne görcsöljek mindenen. Úgy látom, maximálisan beleadtuk magunkat mindketten ebbe a folyamatba. Sőt a „büntetésem” az volt tőled, hogy szabadságolni kellett a régi ménemet és meg kellett tanulnom könnyebben venni a dolgokat és meg kellett tanulnom játékosabban látni és élni a világot. Ez még nem nagyon megy, de gyakorlom.
11. Mi volt a legkeményebb rész?
- az elméleti ismeretanyagban
A legnehezebb az volt, hogy időben összeegyeztessem a mindennapjaimmal a sok olvasást, a házi feladatok elvégzését, amit annyira fontosnak tartottam, hogy a szabadidőm minden részét erre áldoztam. Ami nehéz volt benne, hogy ne ezen gondolkodjam és dolgozzam állandóan, és kicsit mást is tegyek, mivel annyira beszippantott az Önmegismerés folyamata.
Amiket kaptam ismeretanyagokat, nagyon élveztem és a könyvek, az információk mind hatottak rám és nem tudtam nem ezzel tölteni az életem minden pillanatát.
- a gyakorlati feladatokban
A gyakorlati feladatokban az volt nehéz, hogy legyek olyan bátor és meg is tegyem az életemben azokat, amiket kitaláltam magamnak.
Eleinte nagyon nehezen ment az érzelmek megosztása, a fájdalmak kinyilvánítása.
Nehezen ment a mákok kigyűjtése és kategorizálása életterületekre, de nagyon hatásosnak bizonyult amikor rájöttem a menetére.
A Maszk gyakorlatnak nagyon nehezen álltam neki és ma már tudom miért. Nagyon hatásos gyakorlat és az egóm, nem szívesen engedte el a régi módszereit, megszokásait ami biztonságban tartotta a rossz érzésekben.
Majd a folyamat végén nehéz volt az új örömteli helyzetekbe való beleállás. Még mindig nehezen indultam el fizikailag, de ha belementem, akkor nagy csodákban volt részem.
Most már egyre nyitottabb vagyok minden új fizikai élményre.
- a közös alkalmaink stílusában, hangulatában
A közös alkalmainkat mindig feszültséggel vártam, mert tudtam, mennyire jelentőségteljesek.
Minden alkalom, még a legnehezebb terápiás alkalmakat beleértve is, annyira őszinte, közvetlen, az egész lényemet megnyitó, áramló és a végén mindig felszabadult volt, hogy ennél támogatóbbat el sem tudok képzelni.
A stílusod, a humorod és a módszereid, annyira elvarázsoltak, hogy észre sem vettem és már megint új minőségben álltam fel minden alkalom után.
Hogy mi volt benne nehéz nekem? Megtanulni és átvenni tőled azt a könnyedséget és természetes áramlást, amit emberként képviselsz. Köszönöm a tanítást.
- a visszajelzéseim között
A visszajelzéseid számomra annyira tiszták érthetőek voltak, hogy nem éreztem nehézséget benne, sőt minden alkalommal feldobott és feltöltött voltam.
12. Mikor „utáltál engem” a folyamatban a legjobban? Nyilván nem engem, hanem a szigorú viselkedésemet :) És mikor magadat? Volt-e ilyen (is) :)?
A folyamatban feléd soha nem éreztem semmi negatív élményt, nem tapasztaltam szigort, csak következetességet, ami nekem biztonságot adott. Sőt az volt a meglepő számomra, az első perctől kezdve nyitott voltam és még az érzelmeket is megengedtem magamnak veled szemben az elejétől kezdve.
Magamat bizony sokszor utáltam és dühös voltam magamra. Miért nem tudok már ott tartani ahol szeretnék, miért nem mennek gyorsabban a folyamataim, mikor mindent megteszünk mindketten?
A magam iránti negatív érzéseim általában a türelmetlenségem miatt voltak.
Ezeket te mindig megértéssel és szeretettel fogadta és megértetted velem, hogy időt kell adnom magamnak, a pihenésnek, a gyásznak, az új helyzetek megszületésének.
Köszönöm a türelmedet, amivel példát mutattál.
13. Melyik részt kedvelted a legjobban?
- az elméleti ismeretanyagban
Amit már az előzőben is írtam:
Amiket kaptam ismeretanyagokat, nagyon élveztem és a könyvek, az információk mind hatottak rám és nem tudtam nem ezzel tölteni az életem minden pillanatát.
Az elméletekben a megbeszélésekben nagyon élveztem az eszközeidet, a grafikonokat, a rajzokat, a táblázatokat. Ezek számomra maradandó és jól érhetőek voltak. Még a napjaimban is beugranak a példák.
- a gyakorlati feladatokban
A gyakorlati feladatokban nagyon jó volt hogy filmeket nézettél velem.
Minden ezek által kézzel foghatóbb lett a gondolataim számára, nagyon vizuális vagyok.
Ha gyakorlati feladatnak mondjuk, akkor a terápiákban megélt folyamatok számomra nagyon nagy élmények voltak és mindig feltöltöttek.
Az ajánlott gyakorlati feladatok (mint festő tábor, vagy a bűntudat feloldó Bodywork) annyira hatásosak voltak, hogy egy új világnézet nyílott ki bennem ezek által.
- a közös alkalmaink stílusában, hangulatában
Imádtam a közös beszélgetéseinket. Mindig feldobott, még akkor is, ha éppen végig sírtam a nagy részét. Inspiráló voltál, megértő és következetes, könnyeden áramló és minden szavaddal, módszereddel látványos hatást értél el bennem.
Csodáltam, hogy ennyire spontán változtatod a feladatokat, helyzeteket annak megfelelően, hol tartok éppen. Mivel a környezetemben rajtam kívül még öt emberrel foglalkoztál és foglalkozol még ma is, ezért tudom, hogy mindenkinek egyénre szabottan, valóban nagyon egyedi feladatotokat, módszereket adsz és ez a képességed számomra tiszteletre méltó.
- a visszajelzéseim között
A visszajelzéseid számomra mindig nagyon helyénvalók és találóak voltak.
Ezeket a visszajelzéseket olyan stílusban és módszerben tetted, hogy folyton biztonságban és szeretve éreztem magamat.
14. Mikor „örültél nekem” a legjobban a folyamat során? Nyilván nem nekem, hanem annak, ami általam történt benned…
Az összes alaklom végén bennem nagy öröm volt, bármi történt is.
Olyan nagy lépéseket tettem minden alkalommal, hogy ez tiszteletet és örömöt váltott ki belőlem.
15. Milyen mértékben érzed a program során kapott ismereteket a hétköznapokban praktikusan hasznosíthatónak, amit bármikor előkaphatsz magadból?
Az összes módszer amit tanultam, a könyvek és a filmek, a kapcsolatok, mind olyan minőséget képviselnek az életemben, hogy szó szerint nap mint nap használom őket.
Az életem részévé váltak.
16. Bőséges ismeretanyagot, gyakorlati feladatot kaptál a programban.
A befejezést követően tovább érdemes benne önállóan dolgoznod, hogy elmélyítsd a tudást és készségszintre fejleszd azt gyakorlással. Mennyire érzed hosszútávon használhatónak ezt?
Minden anyag és eszközt ma is használok és biztos hogy folyamatosan az életem részei lesznek.
17. Részemről milyen mértékben érzed azt, hogy támogattam
az egyre önállóbb tanulásodat, hogy végig az önállóságra sarkalltalak, Pl. mennyire érezted a szigor és a megértés kombinációját?
A folyamatban végig azt tapasztaltam, hogy az önálló gondolkodásra, cselekvésre tanítasz.
A feladatok és az élmények mind arra ösztönöztek, hogy egyre többet foglalkozzam magammal.
a végén vettem észre, amikor mondtad, hogy az alkalmak között a segítő beszélgetéseket nem is vettem igénybe, mert eszembe sem jutott, hogy ne egyedül oldjam meg amit kell.
A szigort nem éreztem, de a maximális támogatásodat és megértésedet azt akkor is amikor nem beszéltünk. Az volt az élményem, hogy a beszélgetéseink között eltelő időben is folyton velem vagy és mindenben támogatsz.
hogy később képes legyél egyedül is felismerni, azonosítani helyzeteket, mintázatokat a viselkedésedben vagy másokéban?
Megtanítottad nekem, hogyan szemléljem hálóban az életemet és lássam meg a múltból jövő események élmények hatását a jelenemben és a jövőmben. Azzal a mintával ahogyan a család karmát feltártuk, az előző ősi generációkból hogyan hatott az én életemre és hogyan hat a gyerekeim életére, ez akkora tapasztalat volt, amivel egészen másképpen látom a folyamatokat.
Ma már egy szó, egy gondolat és esemény már megmutatja miből származik és hova tart.
Ez akkora erő és tudás, amivel sokkal könnyebb a mintákat felismerni.
18. Részemről milyen mértékben érzed, hogy végig arra sarkalltalak, csak 2 esetben keress a jövőben:
ha olyan feladattal találkozol, amit tényleg nem tudsz egyedül megugrani
Ez annyira egyértelmű volt, hogy eszembe sem jutott megkeresni a megadott időpontokon kívül, mert meg tudtam birkózni mindennel.
vagy ha újabb szintlépést igényelsz, ami újabb kompetenciabővítéssel jár
Ezek a színt lépések szinte együtt történtek meg és ezért nem is kellett külön alkalom hozzá.
Viszont a későbbiekben biztosan emiatt keresni foglak.
19. Szívesen tanulnál, fejlődnél, oldódnál-e nálam a jövőben is, ha TÉNYLEG szükséged van szakértői segítségre?
Mindenképpen az adott ponton és időben fel foglak keresni. Nagyon szívesen dolgozom veled, amikor szükséges lesz-.
20. Éreztél-e közben olyat, hogy feladod, abbahagyod, kiszállsz?
Szerencsésnek érzem magamat amiatt hoyg ezt nem éreztem. Bármilyen nehéz is volt, éreztem a hátam mögött a támogatásodat és ezért egyre bátrabban mentem bele az új történésekbe.
21. Milyen érzés eljutni a választott programban az adott pontból a megcélzott pontig? Mennyire látszik most távolinak a régi önmagad?
Amint ezt meg is beszéltük veled, az életem első felét lezártuk és egy új Ember egy új személyiség vette át a helyét a második fordulóra. Nagyon nagy változás történt bennem.
Most még kicsit idegen, kicsit botladozó vagyok az újban, de sok-sok öröm és felszabadultság vette kezdetét.
22. Üzennél-e azoknak valamit, akiknek órási szükségük lenne egy hasonló jellegű különleges együttműködő munkára, de még hezitálnak vagy bátortalanok?
Azt üzenem azoknak az embereknek, akik még mindenféle okok és indokok miatt nem tették meg a lépést feléd, hogy induljanak el. Minden akadály elgördül az útból, ha az elhatározás meg van. Én a szerződéskötéssel egy nagy lavinát indítottam el, már akkor hatalmas változások kezdődtek, pedig még 2 hónap múlva kezdtük el a beszélgetéseket.
A veled való szerződés kötés ereje már elindítja a világban a helyzeteket, hogy elérjünk a cél felé amit kitűzünk.
Megéri a sok munkát, a sok felvállalást, mert akkora eredménye van, amit az első lépéseknél senki nem tud elképzelni.
23. Ahogy egy kliensem mondta egyszer: „Most pihenek egyet, mint aki átúszta hősként az óceánt és vizet sem akar látni, de úgy érzem, pihenés után feljebb akarok lépni, mert nem bírom ki, hogy ne lássam, mi hozható még ki belőlem, kivé is válhatok még a magasabb szinteken?”
Nézz magadba, lenne-e olyan részlet, részeredmény, amellyel nem adod ki magad, biztonságban maradsz, de mégis olyan büszke vagy rá, hogy szívesen beszélnél/írnál róla és az „úszás közben” történt, az „óceánban” ismerted fel, kaptad meg?
Mindig is tudtam, hogy sok jó képességem van, de csak egy részének adtam szerepet az eddigi életem során, és le is mondtam róluk.
A közös munkával ezek egy része felszínre került és olyan erős szerepet kaptak az új életemben, hogy ezek mind csodába menő meglepetések a számomra. Ezek az elrejtett képességek adják a jelenem gerincét és az új munkámat is. ha ezt előtte valaki elmondja nekem biztosan nem hiszem el.
24. Abban az időszakban, amíg zajlott a program – mennyi idő is volt ez? - mire vagy a leginkább büszke?
Mindent egybe vetve több mint egy éve kötöttük meg a szerződést.
A legbüszkébb arra a Nőre vagyok, aki ma már felvállalja magát annak ami: Királynőnek és nem csak szolgálónak. Hogy mi lehet belőle azt meg nyitottan várom.
25. Vajon elgondolkodtál-e azon, mit veszítettél volna azzal, ha NEM kezded el ezt a programot annak idején? Hogyan tudnál erről nyilatkozni?
Akkor is és ma is tisztába vagyok azzal, hogyha nem vállalom ezt a programot, én már haldokló vagy akár meghalt ember lennék. Ez nem túlzás.
Tudtam, hogy a lelkem mélyén erre hajtok, ismerős volt a mintázat, ahogyan ezt már az életem során 2 alkalommal is daganatos betegségbe menekülve megteremtettem.
Azt is tudtam olyan ember segítségét tudom már csak elfogadni mint amilyen te vagy, aki a lényével annyira hiteles és mintát adó ember, hogy ezért érdemes akár Önmagammal is harcolni.
26. Cseles kérdés jön. Vajon elgondolkodtál-e azon, MIT sikerült végre ELVESZÍTENED azzal, hogy ezt a programot elvégezted? Hogyan tudnál erről nyilatkozni?
Az első és egyben számomra a legfontosabb, elveszítettem azt a bűntudatot, hogy a gyász miatt nem szabad örülni, lelkesedni és Önmagamnak lenni. Mi így neveztük veled a család nehéz terhét, a „Rózsaság” programját.
Elveszítettem a félő kisgyermek lelkiségébe beszorult személyiségemet. Összekapcsoltuk a biztonságot adó Királynői szereppel.
Nem utolsó sorban az illúziókat gyártó gondolkodásmódomat, ami fájdalmakat, csalódásokat teremtett. Ezzel felszabadult a az élő életet teremtő gondolkodás bennem.
Hálásan köszönök mindent!
Puber Gyöngyi
(kép forrása: Canva)
